Megoldást indító gondolatok, eredményes coaching

Pokolba a pokol kénköves szagával! Itt van 2013, lehetőség jóra, rosszra. Ön választ?!

Morfondírozok magamban hogyan szólíthatnám meg Önt barátilag, éveleji együtt gondolkodásra hívva, megérezhető jó szándékkal.

Egyszerűbb tán, ha magamnak írom az új évvel kapcsolatos gondolatimat, mert így –bízom benne– nem bántok meg senkit…
(Ha Ön itt-ott mégis egyetértene velem, az vagy a véletlen műve, vagy…)

"Boldog újévet!" trombitálják az ember fülébe ezekben az órákban sok-sok torokból, meg a médiából, és igen, kinyitottam itthon a csapot, hát még abból is ez folyt…

Boldognak kell lenni az újévnek? –vetődik fel bennem az első kérdés.
– Tamás –kérdezem magamtól–, fontos a boldogságon rágódni? Nem lenne elég azon igyekezni, hogy "csak" örömmel éljek?

De mi kell az örömteli élethez? Min, vagy kin múlik mindez?

2013 megérkezett. Van jelentősége?
Viszont ha már itt vagyunk, akkor alkalomhoz illő szemszögből nézzünk rá az előttünk álló évre. Ígérem, köze lesz az örömteli élethez is.

A pokol kénköves szagát is tudják éreztetni egyes papok, amikor a Bibliából Máté evangélistától idézik a következő textust: "Azért minden fa, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik." (Máté 3:10/b)
Magyarázzák a szószékről, hogy a fa én vagyok, a gyümölcs pedig az, amik a tetteim…

Coachként nekem ezzel kapcsolatban akad néhány kérdésem:

Van földi pokol is?
Ha nem vagyok a helyemen –akár a családban, akár a munkámban–, az már lehet a pokol része számomra?
Mit teszek, hogy a helyemre kerüljek és ott megmaradjak? És ha teszek érte, és megvannak a pozitív eredményei, akkor ez felfogható gyümölcstermésnek?
Vajon a fejben lejátszott, ám tettekben testet nem öltő jobbító gondolatok felfoghatóak gyümölcstermésnek?
(Vagy egyszerűbben fogalmazva: Ha a tudom a megoldást, de nem teszek érte, abból lesz jó gyümölcs?)

Az ünnepek alatt többekkel is beszélgettem.
Elgondolkodtam három hasonló ember történetein, hozzáállásán.
Mi volt a közös bennük? Mindhárman egészséges, ötletekkel teli, harmincas éveikben járó fiatalok.
Sorolták a világjobbító és profitot ígérő elképzeléseiket, de amikor megkérdeztem, hogy hol tartanak a megvalósítással, mindhárman elterelték a szót…
Nos, ők milyen gyümölcsöt teremnek?
Alkalmazottak, többre lennének képesek, sőt tudják azt is, hogy nincsenek a helyükön, mégsem mozdulnak.
Félelmeik és lustaságuk olyan szinten béklyózza meg őket, hogy úgy lemerednek, mint a kígyó szemébe néző, menekülni képtelen patkány.

"A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett." –írja Máté egy mondattal előbb.
Mit jelent ez napjainkban? A kihívásokra adott önsorsrontó válaszainkat?
Például a kifizetetlen csekkeket, a hitelbe vett visszaadott autót, a fokozatos anyagi és erkölcsi lecsúszást, vagy legfeljebb stagnálást?

Hol marad a "jó gyümölcs termés"? Hol maradnak a tettek? Hol marad a folyamatos tanulás, hogy legalább a változások kihívásaira jó válaszaink legyenek?

Ja, hogy az kényelmetlen? Mert időt kell elvenni a tévézéstől, mert uram bocsá', el kell kezdeni gondolkodni? És ha gondolkodok, akkor szembe kell néznem a lehetetlenségeimmel? Hogy változtatnom kellene? Hogy mindez energiámba, munkámba kerülne?
Ugyan már! Megemelem a szőnyeget és alásöpröm. Meddig? Amíg a plafonig nem ér a szőnyeg? És akkor? Akkor hol férek el én? Mit csinálok ott? Összeomlok? Élő halottá válok? Alkoholista leszek? Kábítószer után nyúlok? Hangulatjavítókkal és antidepresszánsokkal élem le a hátralévő napjaimat élőhalottként? Mi ez, ha nem maga a földi pokol?

Vajon kin múlik a gyökerekhez vettetett fejsze megfékezése és a folyamat megfordítása, végső soron a jó gyümölcs termése?

Nos, milyen lesz a 2013-as esztendőm?

És ha én a nehezebbnek tűnő utat választanám?
Nem csak fejben játszanám le a megváltó gondolatimat, hanem tennék is értük?
És a kudarcok közepette is siker felé vinném az elképzeléseimet? S ha el is esnék néha, felállnék és tovább mennék?
Lenne ebben örömöm? A folyamatban, a pozitív visszacsatolásokban, a sikerben, ott lehet az öröm, mint egy plusz lehetőség?

Folytassam? Elég volt? Jó, akkor abba hagyom…

Jó gyümölcsöt termő, örömteli 2013-as esztendőt kívánok magamnak és mindazoknak, akiknek van fülük a hallásra, két kezük a szorgalmas munkára és nem utolsó sorban fejük a gondolkodásra!

 

Barátsággal:
Szőke Tamás
okl. business- és art coach

7 hozzászólás to “Pokolba a pokol kénköves szagával! Itt van 2013, lehetőség jóra, rosszra. Ön választ?!”

  1. Tamás!

    Hiszen az örömteli élethez elég csak egy kicsit megállni, körülnézni és megfogni a pillanatot.. Ezer jó pillanat egy-egy napon. Persze van miért hajtani, vannak tervek, van bebukott autóhitel, de ezek csak megoldandó problémák, a boldog élethez ezeknek semmi köze. Megélni az életet és csendben szemlélni, érezni, hogy minden pillanat egyszeri és értékes.. boldog vagyok azért amim van, még a meg nem valósult vágyaim is az enyémek!

    • Kedves Józsi!

      Igen, igazad van!
      De vajon hány ember képes még erre?
      Szerencsésnek mondhatja magát az, aki hasonló életszemlélettel tud élni!

      Üdv.: Tamás

  2. Döbbenet!

    Reggel olvastam ezt az írást, délután meg a Duna tévén egy interjúban visszaköszönt az, hogy bizony van földi mennyország és földi pokol is. (ARCÉLEK – Levente Péter http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=714015&pid=609500 )

    Munkavállalóként és családfőként is éppen döntések előtt állok. Köszönöm a kis írást, amely megerősített abban, hogy nekem kell döntenem, én választok.

    Nem akarom a földi poklot!

  3. Kedves Tamás!

    Gratulálok az oldaladhoz és a munkádhoz!:-)
    Nagyon tetszett az gondolat is, amit a három fiatalról írtál!
    Sajnos nap mint nap szembesül azzal az ember a mindennapi életben, hogy a legtöbb ember nem hajlandó dolgozni az álmaiért és inkább földi pokolban éli le életét. Még szerencse, hogy nekünk coachoknak, “megadatott”, hogy olyan emberekkel dolgozhatunk, akik kellően tudatosak, és hajlandók a céljaikért, a gyümölcsökért dolgozni.

  4. Látod, Tamás, tudtam, hogy még 2012-ben ki kell lépnem a földi pokolból, hogy 2013-ban új áramlatokkal suhanhassak. Azóta ezer segítő kéz nyúl felém, nem hagynak alámerülni. Ami jót eddig adtam másoknak, ezerszeresét kapom vissza. A döntéseink halasztgatásáért a legdrágábbal, az életünk éveivel fizetünk. Ezért kell mielőbb lépni.
    Virágozzék minden barackfa!

    • Köszönöm Andrea, hogy megosztottad ezt velünk!
      Talán eredményes bátorítás lesz a ma még bátortalanoknak!
      Sok erőt és öröm öt kívánok neked!

Hagyjon üzenetet

Gondolalokat indítunk és elakadásoknál a coaching módszereivel segítünk!

Meggyőződésünk, hogy a gondolatok a leglényegesebbek az ember életében! Azért dolgozunk, hogy Önben és magunkban, újabb és újabb megoldást indító gondolatokat generáljunk. Ha pedig Ön a célok megvalósítása közben elakad, coachinggal segítjük!
A coaching mindig pozitív, megerősítő, támogató és megoldás-orientált,
vagyis a problémák azonosítása után a probléma megoldására és a problémából kivezető lépésekre fókuszál.